A Hszt. 3. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) tagjává válik.”

3. §
A Hszt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IV. Fejezet

„ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

Érdekképviseleti szervek

27. § (1) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2) Érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagjainak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
(3) Az MRK szakmai érdekképviseleti szerv, a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(4) Az MRK tagozata
a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e) a központi és területi polgári védelmi szervezet,
f) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
g) az Információs Hivatal,
h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
hivatásos állományában szolgálatot teljesítők a)-h) pont szerint elkülönülő résztestülete.
(5) Az MRK szekciója a fegyveres szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítőknek a tagozaton belüli, rendfokozatuk alapján elkülönülő – tiszti vagy tiszthelyettesi (ide értve a zászlósi rendfokozatot is) – résztestülete.
(6) A szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.

28. § (1) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat és hatásköre

29. § (1) Az MRK a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(2)Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik.
(3) Az MRK jogi személy.
(4) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.
(5) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat és szekciókat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/A. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.
(6) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.
(7) Az MRK
a) ellátja az érdekképviseletet a hivatásos szolgálat gyakorlásával összefüggő ügyekben,
b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a szolgálati viszonyban állók jogait,
c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
d) konzultációs joggal közreműködik a szolgálati viszonyban állók foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a hivatásos állomány tagjai számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,
e) kezdeményezheti a Kormánynál a hivatásos állomány tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,
f) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
g) kifogást nyújthat be a miniszterhez a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlattal szemben,
h) megalkotja működési szabályait,
i) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,
j) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
k) a Kormánynál, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
l) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,
m) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,
n) szolgálati viszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,
o) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
p) megfigyelőként részt vesz a szolgálati viszonyban állók vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,
r) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
s) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

Az MRK szervezete, működése

29/A. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

29/B. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.
(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(3) A Közgyűlés feladata:
a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB), valamint az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait,
b) megalkotja az Alapszabályt,
c) megállapítja a tagdíj mértékét,
d) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.
(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.
(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.
(7) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök, az alelnökök,
b) a főtitkár,
c) a PEB elnöke,
d) az EB elnöke,
e) tagozatonként további egy-egy fő, a szekcióik képviseletének biztosítására.
(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, szekciónként egy-egy, tagozatonként kettő, összesen tizenhat tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.
(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, szekciónként kettő-kettő, tagozatonként négy, összesen harminckettő főből áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.
(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen nyolc alelnök segíti.
(11) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda). A főtitkárt a rendészetért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel. Főtitkárnak csak rendészeti vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy azzal egyenértékű képesítéssel, illetve teljes körű mentesítéssel rendelkező személy nevezhető ki. A főtitkár kinevezése határozatlan időre szól, amely foglalkoztatási jogviszonyt nem keletkeztet, díjazásra nem jogosult, tisztségéről bármikor lemondhat.
(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a és 70/B. §-a,  a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi. Az etikai eljárásról e törvény, valamint az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezik.

A Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

29/C. § (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az a hivatásos állományú, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi eljárás vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a közgyűlési tagsági jogviszony szünetel.
(2) A Közgyűlés szekciónként öt-öt, tagozatonként együttesen tíz, összesen nyolcvan tagból áll.

Tagsági viszony

29/D. § (1) A fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló személy az MRK tagja. Az MRK tagja az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a szolgálati viszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony létesítése esetén az Iroda a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki, szolgálati viszony megszűnése esetén a tagot a nyilvántartásból törli.
(3) Megszűnik a tagsági viszony
a) a szolgálati viszony megszűnésével,
b) etikai vétség elkövetése miatt az MRK-ból kizárással.
(4) A tagsági viszony (3) bekezdés b) pontja szerinti megszűnéséről az Elnökség indokolt írásbeli határozatot hoz.
(5) Az MRK tagja az Alapszabályban meghatározottak szerint
a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének  megválasztható,
b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat és a szekció munkájában részt vehet,
c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
(6) Az MRK tagja köteles
a) a tagdíjat megfizetni,
b) az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

29/E. § (1) Az MRK tisztségviselőit – a Főtitkár kivételével –, valamint az ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjait öt évre választják.
(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik
a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával,
e) az Alapszabályban meghatározott más okból.
(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testültek nem tisztségviselő tagja nem lehet
a) politikai párt tagja,
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető.
(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik szolgálati beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
(6) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

29/F. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.
(3) Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(4) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK
a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.
(6) Az ügyészég és a bíróság a (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedésék megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.