Amikor elolvastam a HSZT legújabb tervezetét úgy éreztem magam, mint aki egy igen borús napon betért a vidámparkba és, hogy kialakuló depresszióját még magasabb fokra emelje betért az elvarázsolt kastélyba és görbén nézett a tükrökbe. Az ember alapesetben azt gondolná, hogy vicc ez az egész és a tükrök között, amelyek meglehetősen torzképet mutatnak, hahotázva végigsétál, majd jó kedélyűen kilép a valóságba. Csakhogy rá kell ébrednünk, amit bent láttunk az nem varázslat volt, nem holmi felejthető fikció, ez maga volt a valóság! Az igazi eltorzult valóság, amelyen leginkább sírni lehetne, nem hahotázni.

Hogy miket tartalmaz a legújabb Hivatásos Szolgálati Törvény? Hogy miért érzem úgy, hogy nyomnak és taposnak minket, ameddig csak lehet? Hogy miért érzem azt, hogy már nem akarok tűzoltó lenni és másokat szolgálni az életem kockáztatásával is? Hogy miért és miért és miért?

A válasz egyszerű. Mert jött egy kormány, aki úgy érzi mindent és bárkivel megtehet… büntetlenül.

De nézzük a konkrétumokat, amelyektől nem, hogy az agyvizem felforr, de majd szétrobban a fejem.

Amit a Magyar Rendészeti Kamaráról tudni kell

A kormány tervei szerint, a születendő Magyar Rendészeti Kamara (MRK) tagja lesz minden hivatásos szerv, minden hivatásos jogviszonyban álló tagja. Ennek a kamarának hivatásos szervenként lesznek tagozatai (résztestületei), amelyek további ágakra lesznek bontva, úgy, mint tisztek és tiszthelyettesek. „Minő úri huncutság, lehet majd újra tiszti kaszinóba járni.” Ennek a szekciónak nincs önálló jogosítványa, ezért csak a flancra, a horthysta allűrök gyakorlására lesz jó. Az MRK szervezetére egyébként nem érdemes szót vesztegetni, mert gyakorlatilag egy semmire sem jó szakmai kamaráról van szó. Az persze egy jó kérdés lehet, hogy ezt a monstrumot majd a tagdíjakból akarják-e finanszírozni vagy majd az állam bácsi is besegít. Ha nem, akkor ez nem kevés anyagi ráfordítást fog igényelni a tagságtól.

Bár az MRK elég erős érdekvédelmi jogosítványokat kap, de egyetértési joga nincsen a munkáltatói intézkedéssel szemben. A konzultációs jog, a kifogásolási jog, a felterjesztési jog vagy a kezdeményezési és tájékoztatási jog részletezése (amik persze jól is működhetnek) leplezi a lényeget. Az MRK etikai szabályokat alkot. Aki ezeket a szabályokat áthágja, meghágja, megszegi, az súlyos esetben kiesik a pikszisből, ergo kizárják a karból. Ha pedig kizárják – mivel a tagság kötelező – elvileg megszűnik a szolgálati jogviszonya is, bár a szöveg szerint fegyelmi eljárás megindításának van helye. És, ha a kifogástalan életvitel vizsgálatával való vegzálás még nem lenne elég, igencsak durvának nevezhetőek ezek az etikai alapelvek is.

Csak egy példa. A kormány programjának bírálata, sőt, már az arra alkalmas magatartás is benne van a kamara elé citálásnak, sőt a parancsnoknál plusz követelményként megjelenik, hogy határozottan képviselje a nemzet érdekeit. Egyszóval, a pofádat befogod!- és mindez törvényileg szabályozva.

Persze amelyik parancsnok beáll a sorba és jó pártkatonaként, a párt érdekeit kiszolgálva erőszakolja meg majd az irányítása alatt lévő állományt, a jó tett helyébe jót várj alapon, még kiskirályt is játszhat. A párthű „Orbánhuszárok” ennek fejében akár elismeréseket is adományozhatnak vagy kezdeményezhetnek. Mi több, némi aprópénzt is juttathatnak majd szociális vagy jóléti juttatás esetleg kedvezmény formájában a hozzá és a párthoz hű alattvalóknak.

És, hogy mi lesz a szakszervezetekkel?

Nemes egyszerűséggel kijelenthetjük, némi fátyolos, semmibe révedő tekintettel, hogy a szakszervezeteknek végük!

Tájékoztatási és konzultációs joga volna elvben, de ezt is korlátozza az új HSZT szövege. Ugyanis a szakszervezet tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. Tehát, ettől fogva, amikor a szakszervezeti tisztségviselő szervez egy tüntetést, már nem hivatkozhat olyan információra, ami miatt tüntetést szervezték. Ezt hívom én kapufának.

Tárgyalni azért kell. Alsó fertályi gázokat reszelni azért kell. De mégis kivel?

A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. Tehát el ne képzeljük már a jövőben, hogy egy szakminiszter leül tárgyalni a szakszervezetek vezetőivel. Nem ám, hát van nekik más dolguk is, pl. erősen kell bólogatniuk a szőnyeg szélről, a szakértelem nélküli országunk vezetőjének.

Az irományban az is olvasható, hogy az országos parancsnok köteles kikérni a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet véleményét a hivatásos állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról. Ugyanilyen szakszervezeti szervezettség esetén kerülhet sor arra, hogy konzultációt kezdeményezzen a szakszervezet, de azt is csak akkor, ha legalább a 10 %-ot eléri azoknak a száma, akiket érint a munkáltatói intézkedés, vagy annak a terve.

A szakszervezetnek joga van, hogy javaslatot tegyen a fegyveres szerv részére a hivatásos állomány tagját érintő intézkedésekre.

Csapda

Lássuk be, hogy valójában csapda az a szabály, amelyik a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését követeli meg a választott szakszervezeti tisztségviselő vagy a szakszervezet által megjelölt hivatásos felmentésekor.

Egyrészt azért csapda, mert

1.    -kell, hogy legyen egy felettes szakszervezet,
2.  -szintén a hivatásos állomány legalább 10 %-ának szakszervezeti tagsága által választott vagy legalább 30 tag szakszervezeti tisztségviselője részesülhet ebben a védelemben,
3.    -indokolni kell a dolgot, de az indok csak akkor alapos – vagyis csak akkor érvényes az egyetértési jog – ha a felmentés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Egyszóval csak akkor számít az egész cirkusz, ha a szakszervezet vezetőt vagy a védett tagot azért éri hátrányos megkülönböztetés, mert szakszervezeti tag.

Gyakorlatilag lehetetlen a szakszervezeti tisztségviselő helyzete. Leegyszerűsítve a munkaidő 10 %-ának megfelelő időt fordíthat az érdekvédelemre, de még ezt is 10 nappal előbb be kell jelentenie. Ez nagyjából olyan kritérium, amelynek leginkább úgy lehetne megfelelni, mint a következő viccben szereplő lényegi leírásnak. A kis tüzek kérjük behozni, a nagyot két héttel előbb személyesen bejelenteni!

Az ágazati érdekegyeztetés – amelyhez a miniszter leereszkedik – a „nesze semmi, fogd meg jól” tipikus esete. Tagjai ugyanis a miniszter, az országos parancsnok, az MRK képviseletében eljáró egy tiszt és egy tiszthelyettes, valamint a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet országos szerve. Megint az országos szerv!  Szerveződjön a szakszervezet, de csak az országosnak van – csekélyke – jogosítványa.

A tervezet a szöveg végén, hatályon kívül helyezi, hogy a független szakszervezeti vezető rendelkezési állományba kerül, és itt töröl is jó néhány szakszervezeti jogosítványt is. A szakszervezet nem ellenőrizheti pl. a szolgálati és munkakörülményeket, és az állományilletékes parancsnokkal való együttműködést is hatályon kívül helyezik.

A kifogástalan-kifogásolható életvitellel kapcsolatban

Az világos, hogy akinek van munkája, annak van magánélete is. De tessék mondani, a tűzoltónak miért nem lehet?

A tartalmi változás a feltételekben nem jelentős, leginkább bűncselekmény elkövetésével függ össze. Ugyanakkor a HSZT beilleszti azt az adatlapot, amit – mint a nemzetbiztonsági ellenőrzésnél – ki fognak tölteni. Ennek érdekessége, hogy bűncselekményre visszamenőleg 15 évig, szabálysértésre 2 évig kérdez rá. Rendkívül jópofa dolog, hogy a rendszeresen látogatott szórakozóhelyre is rákérdez. Milyen jó lehet majd nekünk, ha majd tánci-tánci közben megjeleni valaki hosszú fekete bőrkabátban és közli, hogy ellenőrizni jött. Beszámoltat majd arról vajon hány sört ittam meg aznap este, és majd összeszorult gyomorral várom az ítéletet, miszerint ez még belefér-e a kormány által felállított elképzelésekbe. Mert két sör még belefér, na de plusz egy feles? Ki érti ezt?

Az állománynak 2012. február végéig nyilatkozni kell, hogy hozzájárul-e. Ha nem teszi, akkor köszönik szépen, itt a vége, kampec. A delikvensnek alkalmatlanság miatt megszűnik a jogviszonya. Ennek a kérdésnek, mindennemű jogosságának a vizsgálata természetesen megérne egy alkotmánybírósági indítványt, de persze csak akkor, ha lenne még független alkotmánybíróság. Kapufa!

Akit a kifogástalan életvitel miatt – vagy a nyilatkozat megtagadása miatt küldenek el, a végkielégítésre nem jogosult. Érthető nem? Vagy pártkatona leszel, vagy mehetsz a ….. melegebb éghajlatra.

Azért, hogy ne csak a jéghegy csúcsát kapargassam, belecsapok a lecsóba és előveszem a kiigazításnak álcázott megszorításokat, szigorításokat, amelytől nem csak egy Titanic, de az egész angol flotta elsüllyedne.

Szigorítás

Nem kell beleegyezés a szolgálati helynek a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van, és az utazás időtartama nem haladja meg a két óra időtartamot oda-vissza.

A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.

A törvény erejénél fogva megszűnik a szolgálati viszony (semmi sem jár azokból a juttatásokból, amiket felmentés esetén kapna) ha a hivatásos a részére előírt alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettségét, meghatározott időben nem teljesítése.

A végkielégítés felére jogosult a hivatásos, ha az átszervezéskor vagy a tartalékállomány alatt nem fogadja el a felajánlott munkakört.

És mindez, ha még nem lenne elég, akkor jön a kötelező képzés, továbbképzés és képesítési követelmények rövidke szösszenete.

A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg. És, hogy tovább terheljük a vezetőket, nekik még vezetőképzés is kell.

A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez az iskolai végzettségen túl rendészeti (közszolgálati) alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti (közszolgálati) szakvizsgával is rendelkezni kell. Az alapvizsga elmulasztása kirúgással, a szakvizsga elmulasztása helyben járással jár.

Nem léptethető elő a hivatásos, amíg nem teljesítette a képzési, továbbképzési követelményeket.

„Tanulni, tanulni, tanulni.” – na, kitől idéztem?

Tartalékállomány

1. A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a felmentésére a központilag elrendelt létszámcsökkentés, átszervezés miatt került sor, vagy berendelés vagy vezénylés után nem tudták foglalkoztatni az eredeti helyén, esetleg alkalmatlan, vagy visszavonták a vezetői megbízását  és az egészségi állapotának megfelelő továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.

Ez alatt az idő alatt az illetményt kapja.

2. A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a) a felmentésére egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,

b) a felmentési idő alatt letöltött tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel. Ebben az esetben a felmentést megelőző havi illetmény 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult a hivatásos.

A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll. Ha továbbfoglalkoztatásra kerül sor, akkor megszűnik a tartalékállomány, és nem kapja a szolgálati járandóságot sem.

Ha a hivatásos nem működik együtt (amire van egy rakat szabály, állásközvetítői egyeztetés, felvételi beszélgetés, stb.) vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróhatóan meghiúsult, nem folyósítják. 

A tartalékállományba helyezett végkielégítésre csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult. 

Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállomány megszüntetését arra tekintettel, hogy elhelyezkedett, az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását – megszüntetik és ekkor a végkielégítését is megkapja.

Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátra lévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megtéríti.

A hivatásos kérésére is el lehet rendelni a tartalékállományt. Ilyenkor állást keresnek neki.

Járulékfizetési kedvezményt javasol két változatban (teljes vagy 50 %-os) annak a munkáltatónak a részére, aki közszolgálati tartalékállományban lévő hivatásost foglalkoztat.

Kedves kollégák

Nos, nem tudom, ki, hogy van vele, én mindenesetre azt gondolom, hogy erősen elgondolkodtató az a jövő, amellyel szembe kell néznie a hivatásos állománynak. Ezek az intézkedések, nemhogy nem demokratikusak, de még a fegyveres szerveknél az eddig megszokott és elfogadott korlátokat is olyan mértékben lépik túl negatív irányba, amelyek már bárki számára elfogadhatatlanok lennének.

Nem tudom, hányan lesztek olyanok, akik ezen szabályok tekintetében továbbra is vállalják a szolgálatot. Nem tudom, hányan lesztek, akik esküt tesznek majd a Fidesz új alaptörvényére. Nem tudom, hogy, hogyan fogtok élni az egypártrendszerben. Csak azt tudom, hogy amit tesztek azt első sorban a családotokért, a gyermekeitekért, és polgártársaitokért teszitek.

Isten óvjon benneteket! Hajrá Magyarország! Hajrá tűzoltók!