A tűzoltók késedelmesen 2011-ben részlegesen kifizetett 2004-2007-as túlszolgálati távolléti díjának viszonyulása az elvált munkavállaló gyermektartási kötelezettségével.

A.) A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett alábbi jövedelmei szolgálhatnak alapul:

1. a bérköltség címén juttatott összes járandósága (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, stb.),

2. a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, stb.), valamint

3. a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj, stb.).

Ha a tartásdíjat fizető fentiek szerinti jövedelme alapján nem állapítható meg tartásdíj, vagy a fentiek szerint megállapított járandósága alapján megállapított tartásdíj - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, akkor a tartásdíj megállapításánál a kötelezett

1. további munkaviszonyából, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó rendszeres jövedelmét, illetve

2. a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is figyelembe kell venni.

B.) A kötelezett rendkívüli jövedelmét a folyamatos tartásdíjtól elkülönítetten, és a gyermek indokolt szükségleteihez képest - egy összegben, vagy a jövedelem százalékában - lehet gyermektartásdíjra igénybe venni.

C.) Nem képezheti a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóságok, és nem indokolt figyelembe venni a tartásdíj alapjaként a túlmunkából eredő bevételt, amennyiben a gyermek tartása már e nélkül is biztosított.

A tartásdíj megállapításánál és fizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell figyelembe venni.

A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző 1 évi összes figyelembe vehető jövedelmet számba kell vennie.

II.) A tartásdíj összegét általában keresetlevél benyújtása időpontjától jövőre nézve (kivételesen 6 hónapra visszamenőleg) állapítja meg a bíróság.

III.) A fentiek alapján (a PKKB Családjogi Csoportjával egyeztetett) álláspontom szerint:

-    A fent részletezett a tartásdíj összege tekintetében a tartási kötelezettség megállapítását megelőzően járó, de ki nem fizetett összeget (követelés) a tartásdíj összegének meghatározásánál a bíróság figyelmen kívül kell hagynia.
-    A megállapított tartásdíjat a határozatban meghatározott tartási kötelezettség kezdőnapjától az A.) pontban részletezett jövedelemből lehet levonni.

Ha a tűzoltók 2011-ben kifizetett túlszolgálati távolléti díja a tartási kötelezettség bírósági határozatban rögzített kezdő napja előtti bérjellegű járandóság alapján késedelmesen teljesített juttatásnak számit, akkor (ahogy ez tb. szempontból is a jogszerű kifizetés időpontja szerinti - 2004-2008 évi - jövedelemnek számit) ebből a jövedelemből tartásdíjat vonni a bíróság külön határozata hiányában nem lehet, hiszen ezt a jövedelmet a tartásdíj számításánál sem vette figyelembe a bíróság, illetve a bírósági ítéletnek az abban foglaltakon kívül nincs visszaható hatálya.    

Budapest, 2011. szeptember 28.


Dr. Ese Ferenc
HTFSZ jogi képviselő

Csjt 69/A-69/E.§; a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 8.§ -13.§. PK 107. állásfoglalás; PK BH 1995/281; stb.